Emma Shapplint körülbelül 10 éve fedeztem fel, édeanyám hozott Dániából egy CD-t. Akkor sem és azóta sem találkoztam szűkebb ismeretségi körömben olyan emberrel, aki ismerte volna és bővebb infókkal szolgálhatott volna róla. Évek óta nem hallgattam és a napokban (megmagyarázhatatlan okokból kifolyólag) eszembe jutott. Rákerestem a youtube-on, és találtam is több kis klippet, amitől többnyire elkeseredtem. Az én emlékeimben valami csodálatos, borzongató, egyben ellágyító, felemelő zene maradt meg, míg a YT-os videokon inkább spooky videoklippek vannak, számomra érthetetlen üzenettel (bár itt nem tartom elhanyagolható információnak azt sem, hogy a hölgy olaszul – ősi olasz nyelven, whatever it would be – énekel), időnként kifejezetten félelmetes borzongást okozva, nem pedig olyan jólesőt, mint CD-ről.
Emma Shapplin egyébként francia származású énekesnő, aki elég sokáig próbálgatta megtalálni a saját zenestílusát, a hagyományos opera énekléstől a rock zenéig mindent kipróbált, mígnem kialakított egy egyedi hangzású műfajt, melyben csodásan keveri az opera hangzást a trance vagy pop zene hangjaival. Az Egyesült Államokban akkor vált híressé, amikor Graeme Revell a Vörös Bolygó zenéjéhez használta.
Itt van egy koncertfelvétel róla, hogy ti is gyönyörködhessetek benne, ez volt az egyetlen klipp, amely leginkább emlékeztett arra az élményre, amit a CD-s hallgatás okozott. Itt pont nem lett lett egy koncerfelvétel, mert nem sikerült betennem a videot, pedig nagyon készültem, hogy végre azén bloggomban is lesz ilyen. Emiatt csak a linket teszem be, végülis a cél a fontos:
http://www.youtube.com/watch?v=cpq86r9taJc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése