Most ott tartunk, hogy nem bírom összefogni a szám a boldogságtól, vagy bármi érzés is legyen, inkább várakozás, mert mindjárt, alig néhány óra múlva indulunk Barcelonába, 16an, legjobb barátaim, talán még néhány embert vinnék a tökéleteshez.
Szeretnék blogot írni, egyáltalán nem kívánom abbahagyni, azt sem tudom, miért ekkora csendek, hiszen vannak témáim, amelyek köröznek a fejembe. Szeretnék írni az arcokról a blogok mögött, a munkahelyeimről, a megválaszolatlan kérdésekről, a főnökök tiplógiájáról, de attól félek legközelebb ugyancsak Barcelonával fogok jelentkezni.
3 megjegyzés:
Irigykedve olvasom a bejegyzést, remélem jól telik majd. Megkérhetlek rá, hogy ha véletlenül, ne adj Isten lakónegyek mellett mennétek el, akkor fényképett nekem 1-2 blokkot? Csak ha úgy alakul, kíváncsi vagyok, ott hogyan építik ezeket, egyáltalán vannak-e.
hát csak ne félj, mert az olvasóid sem valami ijedős népség.
várunk vissza Bor-celónából.
koccints ránk is :)
érezd jól a napot
És milyen volt...mire visszaérsz már rég elmeséltél mindent...én meg kimaradok... :((
Megjegyzés küldése