szerda, szeptember 29, 2010

122. bejegyzés a székelyekről

Nem, nem, semmi székelyezés.
Azon gondolkodom újabban, hogy mi ez a székely őrület és hogy vajon mindig is volt? Nem telik el úgy hét, hogy a Facebookon vagy valamelyik sajtótermékben, egy blogban meg ne jelenne egy írás, egy megjegyzés a székelyekre. És nem értem mi ez a kényszeresség a (romániai) magyarokban, hogy állandóan kövessék ezeket az embereket. A hozzájuk való viszonyt egyértelműen végletesség jellemzi, vagy utáljuk és megvetjük őket, mert olyanok, amilyenek, vagy csodáljuk és szeretjük, mert olyanok, amilyenek. A témát legtöbbször olyan Székelyföldről származó emberek vetik fel, akik 1. nem ott élnek, 2. máshol (legvalószínűbben Kolozsváron) éltek és mostanában hazaköltöztek.
Variációk egy témára: azért hozzák elő unos-untalan a székely témát (lassan olyan ez, mint a zsidózás Magyarországon), mert a saját származási vidékük a legjobban foglalkoztatja őket és szeretnék a régió helyzetét és jövőjét minél több emberrel megvitatni, tevékenykedni ebben az értelemben? Vagy azért beszélünk ennyit a székelyekről, mert sokan, akik innen származnak, már sehol nem tudják érzelemmentesen bevallani, hogy a környéken szocializálódtak, mert a földrajzi hovatartozás puszta ténye számtalan többlettartalommal telik meg. Mindegy, hogy ez a többlet milyen előjelű, a lényeg, hogy hirtelen mindenkinek eszébe jut valami róla, így azokat is helyzetbe hozza, akik a saját székelységüket esetleg sehogy sem élik meg.
Eszembe jutott az is, hogy lehet, azért van ez, mert itt él a legtöbb magyar mondjuk egy összefüggő területen. A politikusaink nagy része innen származik. Vitatkozhatnánk Vásárhely helyzetén is, ugyanis a legtöbb vásárhelyi /Maros megyei akivel én beszéltem, cseppet sem tartja magát székelynek, tehát ez inkább ilyen Hargita és Kovászna megyei duzzaszuk-fel-a-székelyeket propaganda, de persze lehetnek statisztikák is, amely a vásárhelyiek székelységét igazolják. Amiben mindenki egyetért, hogy Hargita megye és Kovászna megye székely. Vajon mindenki, aki itt született, automatikusan székely lesz? És ha az? Miért fontos? Miért kell mindent kielemezni velük kapcsolatban? Miért kell elájulni a népzenétől és népi akármitől, és hányni a bunkóságtól? Annyira sajátságos ez?
Aztán, ha már a magyarságnál tartunk. Foglalkozhatnánk egy kicsit a szórvány magyarokkal is. Hunyad megyével, Krassó-Szörénnyel, Besztercével, Kolozs megyével (mert nem csak Kolozsvárból áll). Ők is érdekesen beszélnek pl. a székelyekhez képest, van humoruk, van sajátságos viszonyuk a magyar kérdéshez, a románokhoz, a magyarországiakhoz, a munkához, a zenéhez és mittom én még mit szeretünk a székelyeknél boncolgatni.
Lehet a választások miatt? Mert az elmúlt néhány alkalommal tetten érhetően Hargita és Kovászna megyékbe koncentrálták a kampányok nagy részét? Az okos román politikusok is, egyébként. Mert a székely szavazóknak köszönhetően van még mindig ennyi magyar politikus a parlamentben?
Egyszóval nem értem. Székelyföldön a (kicsi) világ szeme és nem akar félrenézni. Vajon ez a régió testesíti meg az emberek szemében a megmaradó magyarságot és akkor mindenki drukkol, hogy ez egy olyan vidék legyen, ami magyar is, modern is, laza is, hagyományőrző is, felvilágosult is, kulturális örökségét védő, de közben ebből pénzt csináló, turisztikából meggazdagodó, szépen és helyesen beszélő, termékeit értékesítő, világjárta emberekkel teli lévő, kulturált, jó (?) zenét hallgató, finom, házi paradicsomot, szalonnát és hagymát termelő, természeti szépségeit őrző-védő, székely és mégsem?
Mégis, mit várunk Székelyföldtől, amit a többitől nem?

Nincsenek megjegyzések: